Szemüvege elkészítéséhez vizsgálatunk során minden információra szükségünk van, hogy megbízható, pontos adatokkal készítsük el látásjavító szemüvegét.
A szemvizsgálat alkalmával teljesen fájdalommentesen, számítógépes dioptriaméréssel meghatározzuk a szem objektív fénytörését.
Ezután a látásélesség vizsgálattal szubjektív módon tisztázzuk az Önnek legoptimálisabb mértékű korrekciót.
Szemvizsgálatunkra teljes körű garanciát vállalunk! (90 napig)
Azt a szemet, amely nyugalmi állapotban, a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarakat, úgy töri meg, hogy azok az ideghártya síkjában egyesülnek képponttá, helyes fénytörésű „emmetropiás” szemnek nevezzük.
Ha a szem törőereje vagy hossztengelyének mérete eltérést mutat, és a párhuzamos sugarak nem az ideghártyában egyesülnek képponttá, a szem hibás fénytörésű, ametropiás.
Látásélesség (vízus)
A szemnek az a képessége, amellyel a tárgyak körvonalait távolról is képes megkülönböztetni.
A látásélességet különféle közeli és távoli, szám és betűjeles tesztekkel mérik.
Az a szem, amely a tízes fokozatú skálán 10-es látásélességű, meg tud különböztetni két olyan elemet, amely egy 1 ívperces szögön belül helyezkedik el.
Szemenként külön-külön kell, történjenek, ezek után szükséges még megállapítani, hogy kényelmes, komfortos látást biztosít-e két szemmel nézve az adott szemüveg.
A szemüveg feladata, hogy a szem fénytörési hibáját kijavítsa, a szem törőközegei és az alkalmazott lencse mint egy egységes törőrendszer, a párhuzamos fénysugarakat az ideghártyán egyesítse képponttá.
Alapfogalmak, látáshibák:
A szem két részből álló objektívvel rendelkezik.
A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya (cornea), a belső – alakváltoztatásra képes – kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi.
A szaruhártya a külvilág felé zárja le a szemet.
Feladata a környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának elvégzése. A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt.
A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét.
A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják.
Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete megnő, a szembe több fény jut.
A pupillaméret változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson.
A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig 1:16 arányban változhat.
A szemlencse sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni.
A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi képként a szem hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja.
Rövid látás _____>>> tudjon meg többet!
A rövidlátás, másként miópia vagy myopia (myops: hunyorgó, pislogó görögül) egy látászavar, amiben a távoli tárgyak képe elmosódottan látszik.
A szem fénytörő képessége az egészségesnél nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb. Az emberek 10%-a rövidlátó.
Távol látás _____>>> tudjon meg többet!
A távollátás, más néven túllátás látászavar, amiben a szem alkalmazkodása nélkül a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán.
A szem fénytörő képessége elmarad az egészséges 66 dioptriától, mert a szemgolyó túl rövid a törőképességéhez képest, a lencse laposabb, vagy hiányzik.
Alkalmazkodás nélkül a közeli tárgyról érkező fénysugarak a szemgolyó mögött találkoznának; minél közelebb van az adott tárgy, annál hátrább kerül a fénysugarak találkozási pontja, és annál homályosabb lesz a kép.
Asztigmatizmus _____>>> tudjon meg többet!
Az optikában az asztigmatizmus vagy asztigmia (nem pontszerű leképezés) oka, hogy az optikai tengelytől viszonylag távol eső tárgypontból kiinduló fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás után a vízszintes síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek, mint a függőleges síkban haladók.
Ugyanúgy, mint a tükör esetén, még ha keskeny fénynyaláb esik is a lencsére, ha az optikai tengellyel nagy szöget zár be, nem egyetlen pontba képeződik le, hanem két rövid, egymásra merőleges, éles vonallá húzódik össze.
Az egyik vonal a lencséhez közelebb, a másik a lencsétől távolabb keletkezik. A két képvonalat a tárgypontból különböző irányban induló sugarak hozzák létre.
Öreg szeműség (presbyopia)
A kor előrehaladtával a szemalkalmazkodási képessége csökken.
Ez okozza az egyre nagyobb távollátást.
Például, ha egy 10 éves szeme 15 dioptriás alkalmazkodással bír, akkor 20 éves korban 10, 30 évesen 7 dioptria marad. 40 éves korra ez tovább csökken 4,5 dioptriára, és itt kezdődnek a panaszok.
A könyvet, újságot egyre távolabb kell tartania ahhoz, hogy olvasni tudjon.
Kancsalság _____>>> tudjon meg többet!
A kancsalság, más néven szemtengelyferdülés (az asztigmatizmust is nevezik szemtengelyferdülésnek) egy többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amire jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás.
Főleg gyerekek betegsége. Habár kívülről is látszik, a kancsalság nem tekinthető pusztán szépséghibának, hiszen a térlátás hiányáról van szó.
Emellett a két szem két különböző képet lát, és kettős látás alakul ki.
A gyerekek agya ezen úgy segít, hogy a gyengébb szemből érkező jeleket kiszűri.
Felnőttkorban szerzett kancsalság esetén az agy már nem képes erre; a felnőttként kancsallá váltak kettős látásra panaszkodnak.
Szürke hályog – Zöld hályog
_____>>> tudjon meg többet!
Látni és látszani életfontosságú.
Amilyen fontos, olyan érzékeny szerv a szemünk.
Jó tudni, hogyan ismerjük fel a leggyakoribb látási zavarokat, és mit tehetünk ellenük.
A képek csak illusztrációk!
