ZEISS DuraVision BlueProtect

 

zeiss___we_make_it_visible_by_optika_kertvarosKék fény: a jó és a rossz

Mennyi kék fényre van szükségünk?

Mikor és hogyan kell védekeznünk vele szemben?

A vélemények megoszlanak a kék fény jótékony és káros hatásairól.

Egyfelől a kék fény hatékony eszköz lehet a téli depresszió és az álmatlanság ellen folytatott küzdelemben.

Ezzel szemben a kék fény maradandóan károsíthatja látásunkat.

Szóval mi a helyzet a kék fénnyel?

Hogyan változott a mesterséges fény, aminek mindennap ki vagyunk téve?

Szervezetünknek miért van szüksége ennek a hullámhossznak a biológiai hatásaira?

Mikor és hogyan kell védekeznünk a kék fény potenciálisan kártékony hatásával szemben?

Olvassa el a részleteket a kék fény jó és rossz hatásairól.

BlueProtect_Kertvaros_Diszkont_Optika_web


 A látható spektrum

  • Az emberi szemet érő és abba bejutó fényt két csoportra osztjuk. Az egyik a körülbelül 390-780 nm hullámhossz közötti látható fény, a másik az ultraibolya (UV-fény) és az infravörös (IR-fény) tartományokat lefedő nem látható spektrum.

A szakemberek tisztában vannak vele egy ideje, hogy az UV-fény potenciális veszélyforrást jelent az olyan biológiai szövetekre, mint a bőr és a szem, így az emberek általában megfelelő napvédelmet használnak a problémák elkerüléséhez.

    • Azonban a kék-ibolya fény is potenciális veszélyforrás lehet, különösen a szemre.
    • Lehet, hogy a kék-ibolya fénynek alacsonyabb az energiája az UV-fénynél, de az UV-fénnyel ellentétben (melynek legnagyobb részét nyeli a szem elülső része) a kék fény akár a retináig is eljut.
    • A fény 390-500 nm-es kék-ibolya sávú részét nagy energiájú látható fénynek (HEV) nevezzük.
    • A 390-400 nm közötti hullámhossz kimondottan kritikus, valószínűsíthetően a retinában a nagy energiájú beeső fény által okozott kár, a fotoretinitisz egyik oka.

A kék fény jótékony hatásai

Tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a fénynek biológiai hatásai vannak szervezetünkre, többek között a hormonháztartásunk egyensúlyát is segít szabályozni.

A melatonin nevű hormon jelentős szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozásában, a folyamathoz szükséges fényenergiát pedig nagyrészt szemünkön keresztül vesszük fel.

A folyamat másik kulcsszereplője a melanopszin nevű fényelnyelő pigment a szemben, mely bizonyítottan a látható fény alacsony hullámhossz tartományában a legaktívabb.

Ez azt jelenti, hogy a retinánkat érő kék fény a pszichológiai egészségünk biztosításában is szerepet játszik, és ezért van sikere a fényterápiának a téli depresszió és az álmatlanság kezelésében.

Az UV-fény a vitaminok előállításában is részt vesz, ami azt jelenti, hogy a fényingerlés is fontos hatással van az anyagcserénkre.

Összefoglalva: szervezetünknek szüksége van a kék fényre.

  • Hogy egy konkrét példát is hozzunk, sok embernek ismerős a korral járó álmatlanság, amely arra a tényre utal, hogy az idős embereknek kevesebb alvásra van szükségük.
  • Az emberi szembe jutó fénynek úgy tűnik, fontos szerepe van ebben a jelenségben.
  • A tipikusan időseket érintő szürke hályog meggátolja a kék fény eljutását a retináig, és a betegek gyógyítását szolgáló intraokuláris lencsék is kiszűrik a kék fényt.
  • Ez felboríthatja főként az idősek nappal-éjszaka ritmusát, és megváltoztatja a számukra szükséges alvás mennyiségét.De mint sok más esetben is, itt is érvényes a „mindent módjával” szabály.

 

A kék fény káros hatásai

  • A túl sok ultraibolya és kék-ibolya sávú fény kárt tehet az emberi szemben.
  • Amellett, hogy a kötőhártya és a szaruhártya fájdalmas gyulladását okozza, kárt tehet a szemlencsében is (pl. szürke hályog) és főleg a retinában (makula degeneráció).
  • Ezért annyira fontos, hogy erős napsütésben 100%-os UV-védelmet biztosító napszemüveget viseljünk, kimondottan olyan helyzetekben, ahol sok a tükröződés, például vízpart környékén vagy havas hegyekben.

A modern világ: kék fényű fényforrások

  • Kezdve a világító diódákkal (LED-ekkel) és a xenon lámpákkal az energiatakarékos izzókig és a kijelzők elektromágneses sugárzásáig az életünk javítására és megkönnyítésére tervezett összes „új fényforrás” nagyobb mennyiségben bocsájt ki kék fényt, mint a hagyományos izzók.
  • A fény eltérő spektrális összetétele azt jelenti, hogy jelentősen több kék fény vesz minket körül, mint korábban. Lehet ennek ártalmas hatása a látásunkra?
  • Mostanáig nem végeztek tanulmányokat arra vonatkozóan, hogy a számítógépes kijelzők vagy az új fényforrások hosszú ideig tartó használata károsíthatja-e a retinát.
  • De fontos megjegyezni, hogy szemünket 30-szor annyi kék fény éri egy átlagos borús napon a szabadban eltöltött egy óra alatt, mint egy monitor előtt töltött egy óra alatt.

Pro

Szabályozza a bioritmust (nappal-éjszaka ritmus)
Számos bizonyíték létezik arra, hogy a 400-520 nm közötti spektrum maximum 460 nm-es kék fénye fontos a test melatonin szintjének megfelelő szabályozásához, amely befolyásolja a bioritmusunkat (nappal-éjszaka ritmusunkat) és az általános jó közérzetünket.

Kontra

Növeli a makula degeneráció kockázatát
Másfelől arra is rengeteg bizonyíték áll rendelkezésünkre, hogy ha hosszú ideig 460 nm alatti, maximum 440 nm-es kék-ibolya fénynek vagyunk kitéve, az hozzájárulhat a retina fotokémiai károsodásához, így idővel növeli a makula degeneráció kockázatát (ezt „kék fény veszélyként” is ismerjük).


Elvárások a kék-ibolya fény kiszűrésével szemben

A kék-ibolya fénynek való kitettségünk nagyban eltér beltérben és a szabadban.

Fontos, hogy intenzitásától függően megfelelő szűrést alkalmazzunk a kék-ibolya fénnyel szemben.

ZEISS-Digital-Brillenglaeser-FAQ-Kertvaros_Optika


A ZEISS DuraVision® BlueProtect egy speciális réteg

amelyet kimondottan azoknak fejlesztettünk ki

akik idejük nagy részét beltérben töltik LED-ek, TV-k

számítógépek vagy tabletek kijelzőinek kék-ibolya fényével körülvéve.


 

Lépjen kapcsolatba velünk!