Kék fény: a jó és a rossz
Mennyi kék fényre van szükségünk?
Mikor és hogyan kell védekeznünk vele szemben?
A vélemények megoszlanak a kék fény jótékony és káros hatásairól.
Egyfelől a kék fény hatékony eszköz lehet a téli depresszió és az álmatlanság ellen folytatott küzdelemben.
Ezzel szemben a kék fény maradandóan károsíthatja látásunkat.
Szóval mi a helyzet a kék fénnyel?
Hogyan változott a mesterséges fény, aminek mindennap ki vagyunk téve?
Szervezetünknek miért van szüksége ennek a hullámhossznak a biológiai hatásaira?
Mikor és hogyan kell védekeznünk a kék fény potenciálisan kártékony hatásával szemben?
Olvassa el a részleteket a kék fény jó és rossz hatásairól.
A látható spektrum
- Az emberi szemet érő és abba bejutó fényt két csoportra osztjuk. Az egyik a körülbelül 390-780 nm hullámhossz közötti látható fény, a másik az ultraibolya (UV-fény) és az infravörös (IR-fény) tartományokat lefedő nem látható spektrum.
A szakemberek tisztában vannak vele egy ideje, hogy az UV-fény potenciális veszélyforrást jelent az olyan biológiai szövetekre, mint a bőr és a szem, így az emberek általában megfelelő napvédelmet használnak a problémák elkerüléséhez.
-
- Azonban a kék-ibolya fény is potenciális veszélyforrás lehet, különösen a szemre.
- Lehet, hogy a kék-ibolya fénynek alacsonyabb az energiája az UV-fénynél, de az UV-fénnyel ellentétben (melynek legnagyobb részét nyeli a szem elülső része) a kék fény akár a retináig is eljut.
- A fény 390-500 nm-es kék-ibolya sávú részét nagy energiájú látható fénynek (HEV) nevezzük.
- A 390-400 nm közötti hullámhossz kimondottan kritikus, valószínűsíthetően a retinában a nagy energiájú beeső fény által okozott kár, a fotoretinitisz egyik oka.
A kék fény jótékony hatásai
Tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a fénynek biológiai hatásai vannak szervezetünkre, többek között a hormonháztartásunk egyensúlyát is segít szabályozni.
A melatonin nevű hormon jelentős szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozásában, a folyamathoz szükséges fényenergiát pedig nagyrészt szemünkön keresztül vesszük fel.
A folyamat másik kulcsszereplője a melanopszin nevű fényelnyelő pigment a szemben, mely bizonyítottan a látható fény alacsony hullámhossz tartományában a legaktívabb.
Ez azt jelenti, hogy a retinánkat érő kék fény a pszichológiai egészségünk biztosításában is szerepet játszik, és ezért van sikere a fényterápiának a téli depresszió és az álmatlanság kezelésében.
Az UV-fény a vitaminok előállításában is részt vesz, ami azt jelenti, hogy a fényingerlés is fontos hatással van az anyagcserénkre.
Összefoglalva: szervezetünknek szüksége van a kék fényre.
- Hogy egy konkrét példát is hozzunk, sok embernek ismerős a korral járó álmatlanság, amely arra a tényre utal, hogy az idős embereknek kevesebb alvásra van szükségük.
- Az emberi szembe jutó fénynek úgy tűnik, fontos szerepe van ebben a jelenségben.
- A tipikusan időseket érintő szürke hályog meggátolja a kék fény eljutását a retináig, és a betegek gyógyítását szolgáló intraokuláris lencsék is kiszűrik a kék fényt.
- Ez felboríthatja főként az idősek nappal-éjszaka ritmusát, és megváltoztatja a számukra szükséges alvás mennyiségét.De mint sok más esetben is, itt is érvényes a „mindent módjával” szabály.
A kék fény káros hatásai
- A túl sok ultraibolya és kék-ibolya sávú fény kárt tehet az emberi szemben.
- Amellett, hogy a kötőhártya és a szaruhártya fájdalmas gyulladását okozza, kárt tehet a szemlencsében is (pl. szürke hályog) és főleg a retinában (makula degeneráció).
- Ezért annyira fontos, hogy erős napsütésben 100%-os UV-védelmet biztosító napszemüveget viseljünk, kimondottan olyan helyzetekben, ahol sok a tükröződés, például vízpart környékén vagy havas hegyekben.
A modern világ: kék fényű fényforrások
- Kezdve a világító diódákkal (LED-ekkel) és a xenon lámpákkal az energiatakarékos izzókig és a kijelzők elektromágneses sugárzásáig az életünk javítására és megkönnyítésére tervezett összes „új fényforrás” nagyobb mennyiségben bocsájt ki kék fényt, mint a hagyományos izzók.
- A fény eltérő spektrális összetétele azt jelenti, hogy jelentősen több kék fény vesz minket körül, mint korábban. Lehet ennek ártalmas hatása a látásunkra?
- Mostanáig nem végeztek tanulmányokat arra vonatkozóan, hogy a számítógépes kijelzők vagy az új fényforrások hosszú ideig tartó használata károsíthatja-e a retinát.
- De fontos megjegyezni, hogy szemünket 30-szor annyi kék fény éri egy átlagos borús napon a szabadban eltöltött egy óra alatt, mint egy monitor előtt töltött egy óra alatt.
Pro
Szabályozza a bioritmust (nappal-éjszaka ritmus)
Számos bizonyíték létezik arra, hogy a 400-520 nm közötti spektrum maximum 460 nm-es kék fénye fontos a test melatonin szintjének megfelelő szabályozásához, amely befolyásolja a bioritmusunkat (nappal-éjszaka ritmusunkat) és az általános jó közérzetünket.
Kontra
Növeli a makula degeneráció kockázatát
Másfelől arra is rengeteg bizonyíték áll rendelkezésünkre, hogy ha hosszú ideig 460 nm alatti, maximum 440 nm-es kék-ibolya fénynek vagyunk kitéve, az hozzájárulhat a retina fotokémiai károsodásához, így idővel növeli a makula degeneráció kockázatát (ezt „kék fény veszélyként” is ismerjük).
Elvárások a kék-ibolya fény kiszűrésével szemben
A kék-ibolya fénynek való kitettségünk nagyban eltér beltérben és a szabadban.
Fontos, hogy intenzitásától függően megfelelő szűrést alkalmazzunk a kék-ibolya fénnyel szemben.
A ZEISS DuraVision® BlueProtect egy speciális réteg
amelyet kimondottan azoknak fejlesztettünk ki
akik idejük nagy részét beltérben töltik LED-ek, TV-k
számítógépek vagy tabletek kijelzőinek kék-ibolya fényével körülvéve.
